Vízlágyítás ahogy én csinálom!
Sziasztok!
Írok pár sort ebben a témában mert mostanában nagyon sok olyan dogot olvasok látok ami arra enged következtetni ,hogy nem tisztázottak ezek a vizes témák! Nagyon sokan lágyítanak és nagyon sokan használnak valamilyen sót. De közben rosszul csinálják. Rossz sót használnak vagy mindent jól csinálnak de fogalmuk sincs mit is csinálnak. Az utóbbi még a jobbik eset.!
Ígérem nem lesz hosszú ahogy tőlem megszoktátok. Egyszerű módon írom le hogy is van ez a víz keménység lágyítás téma! Nem fogom le írni mi az a gh ,kh, ezer+1 oldalon le van írva. aki már ennyire benne van hogy lágyít az már tudhatja mik is ezek ha nem nem késő felkeresni az Aqua line akadémiát! Itt nagyon sok hasznos infót találtok ! Köszönet Rigó Szabolcsnak a blogért!
De vágjunk is bele! Miért kell lágyítani? Ezt nem írom le hiszen aki ezt olvassa lágyít szóval nem untatok senkit.
Tudjuk hogy mik az ideális gh kh szintek az akváriumban ez sok esetben változó lehet vitatott kinek mi vállt be ill mi van az akiban... kövek stb. De azt ki lehet jelenteni nagy általánosságban a gh mindig duplája kh nak. Pl 10 gh 5kh az átlagos arány.
Én inkább arról írnék hogyan állítsuk be a a kívánt keménységet az akváriumban!
Ha növényes akváriumról beszélünk akkor nagyon fontos hogy ne csak gh- t emeljünk!
A növényeknek szüksége van ca ra vagyis kh ra ennek 4-5 kh a minimum szintje.
Szerencsére a normál csapvíz is ilyen arányokkal rendelkezik. Így a legegyszerűbb ha jó a csapvíz ozmo vizet vagy esővizet, bár utóbbit nem preferálom! Nem tiszta sztem és az aktívszenes szűrés további költség és macera. Számomra a legegyszerűbb megoldás egy ro filter! tf ro szűrő ma már bárki számára elérhető árban van. Nagyon sok dolgot le egyszerűsít kényelmes és hatékony megoldás a lágyításara. reklám vége :)
Na jó ott tartottam ha van lágy vizünk és jó a csapvíz akkor vissza keverhetünk sima csapvízzel is. Ha az arányok jók gh kh arány.. 2:1. De leglább közelít ehez.
Gh tesztel vagy ami jobb tds mérővel, beállíthatjuk a kívánt keménységet gh kh teszt is extra költség és idő ami heti víz cserénél sokat számít. Ezért stzem kínai tds mérőt érdemes beszerezni... nem kell drága adwa minek :) jó erre a kínai is!
Eddig semmi újat vagy szokatlant nem írtam amit ne tudnátok !De valahogy fel kell vezessem a témát!
Kezdem is!
Mi van ha nem jó a csapvizünk! Szikes. vagyis ,Gh kh teszt azonos értéket mutat vagy netán kh magasabb is! Hiába gondoljuk azt: á nekem nem kell lágy víz. ezért ha megemelem a gh t máris meg van oldva a dolog! Hát el kell vegyem a kedvét pár embernek az ilyen irányú próbálkozástól mert csak szarabb vizet csinálnak! Az amúgy is pocsék vízből nem elég hogy szikes még kemény is lesz tuti siker hogy kirohadjon minden! Lássuk miért. nézzük meg a képet piros a "normál keménység" pink a szikesség. ami kh méréskor össze adódik. ezért lesz magasabb a szikes víz kh ja.
Látszik a képen nagyon jól a lényeg. A magas kh t nem a nekünk" hasznos "kh adja hanem a normális kh értékhez hozzá adódik a nátrium karbonát( sziksó magyarul). ezért van az hogy a kh-t ha mérünk szikes víznél , ugyan annyi lesz mint a gh vagy netán magasabb is!
Sokan azt gondolják szikes víznél a magas kh a gond! vagyis a gh kh rosz aránya! Így ha megemelik a gh t jó lesz! Hát nem! Elég szembetűnő a rózsaszín oszlop a fenti ábrán! Az okozza kudarcot! a Natrium!nem megoldás a higítás, vagy hiába emeljük a gh-t is a NA szint gondot fog okozni! Ezért nem keverhetünk vissza csapvízzel sem! Ha ozmo vizet adunk hozzá javul az arány de csak kevesebb lesz a NA a vizünkben. Megoldás ki kell vonni a Na ot a vízből. Ezt csak teljes csere víz ro szűrésével lehet.!Aztán sózzuk vissza a "0"-as vizet a kívánt keménységre. Van még egy módszer de az sem megoldás mert a natriumkarbonátból konyha sót csinál ami megint nem jó nekünk! Le sem írom de megemlítettem a teljesség kedvéért
Ugyan ez a NA vagyis a sziksó ami gyakorlatilag lúg okozza a magas ph t is!
Itt ki kell emeljem növényes akváriumban nem jók a csak gh + tartalmú sók vagyis magában nem jók Mellettük még kell kh t növelni. kalcium karbonát al pl fent írtam min 4-5 kh -ra van szükségünk! Ezt pl sok haladó sem tudja ,ill nem figyel rá . Vagy csak nem érti miért, egyes növények amik erre érzékenyek nem szépek stb! Sajnos Magyarországon még nem jellemző a gh /kh + sók forgalmazása nem is értem miért! Bízom benne jövőben változni fog ez addig is próbáljatok neten vagy garnis boltokban rendelni gh kh + só! Ajánlok 2 sót ami számomra és ismerőseim körében jól bevált. ill bármilyen só ami Rc garniknak van az tökéletes növényes akváriumba.
Nem mondom hogy nem lehet megoldani máshogy gh+ al és kalcium karbonáttal! Vagy kesrű sóval + kalcium karbonáttal!
Az a gondom ezekkel a sózási alternatívákkal nem lehet tds mérővel sózni! Mert gh t és kh t külön kell beállítani! Kell egy külön pár g os mérleg is és sok pepecselés ezzel nő a hiba lehetőség is és elengedhetetlen a gh kh csepptesztek használata ami heti vízcserénél úgy megdrágítja a sózást hogy ki merem jelenteni olcsóbb és sokkal egyszerűbb gyári sóval tds mérővel sózni! Gyári só mellett nincs szükség sem gh sem kh tesztre. Gyors egyszerű és nem lehet hibázni mert a só gh kh aránya nekünk ideálisan van beállítva.. Minden esetben fel van tüntetve pl 6 gh hoz hány tds re kell sózzuk a vizet. A kh értelemszerűen ennek a fele lesz! Sőt még a ph ra sem kell figyeljünk mivel a kh állandó szinten van. Így a ph sem változik! Fontos ki emelnem ha sok kő vagy rossz talaj van az akiban az emeli a keményéget. Ekkor több vízcsere kell esetleg lágyabbra kell sózni a vizet! de ez legyen azok gondja akik nem megfelelő talajt használnak!
Ki kell emeljem szóda bikarbóna szóba sem jön kh emelésre mert ugye az is natrium-hidrogénkarbonát NA -um mitől épp szabadulni akarunk!
Jah még valami!
Soha nem keverünk vissza az akváriumban!
Kezdjük ott hogy nem lehet pontos tdst mérni az akváriumban mert ugye az akiban a tápok is emelik a tdst! De ez a kisebb gond! Az akváriumban keveréssel. olyan hullámvasútba ültetjük a halakat amit nem fognak bírni sokáig! Mikor be öntjük a "0" -ás vizet lehet ozmozis sokkot kapnak ha bele úsznak . De ha nem is akkor hirtelen felére esik a víz keménység! Aztán mikor be megy a só akkor meg megint duplájára keményedik! Ezek a hirtelen ingadozások sztem nagyon terhelik a halak garnélák szervezetét, és a tds nem is pontos. Viszont nem árt tdst mérni az akváriumban de egész más okból erről írtam a Táp resetblogban.
Témával kapsoatban kereshettek az Akvarista fb csoportomban! Köszönöm a figyelmet!
Írok pár sort ebben a témában mert mostanában nagyon sok olyan dogot olvasok látok ami arra enged következtetni ,hogy nem tisztázottak ezek a vizes témák! Nagyon sokan lágyítanak és nagyon sokan használnak valamilyen sót. De közben rosszul csinálják. Rossz sót használnak vagy mindent jól csinálnak de fogalmuk sincs mit is csinálnak. Az utóbbi még a jobbik eset.!
Ígérem nem lesz hosszú ahogy tőlem megszoktátok. Egyszerű módon írom le hogy is van ez a víz keménység lágyítás téma! Nem fogom le írni mi az a gh ,kh, ezer+1 oldalon le van írva. aki már ennyire benne van hogy lágyít az már tudhatja mik is ezek ha nem nem késő felkeresni az Aqua line akadémiát! Itt nagyon sok hasznos infót találtok ! Köszönet Rigó Szabolcsnak a blogért!
De vágjunk is bele! Miért kell lágyítani? Ezt nem írom le hiszen aki ezt olvassa lágyít szóval nem untatok senkit.
Tudjuk hogy mik az ideális gh kh szintek az akváriumban ez sok esetben változó lehet vitatott kinek mi vállt be ill mi van az akiban... kövek stb. De azt ki lehet jelenteni nagy általánosságban a gh mindig duplája kh nak. Pl 10 gh 5kh az átlagos arány.
Én inkább arról írnék hogyan állítsuk be a a kívánt keménységet az akváriumban!
Ha növényes akváriumról beszélünk akkor nagyon fontos hogy ne csak gh- t emeljünk!
A növényeknek szüksége van ca ra vagyis kh ra ennek 4-5 kh a minimum szintje.
Szerencsére a normál csapvíz is ilyen arányokkal rendelkezik. Így a legegyszerűbb ha jó a csapvíz ozmo vizet vagy esővizet, bár utóbbit nem preferálom! Nem tiszta sztem és az aktívszenes szűrés további költség és macera. Számomra a legegyszerűbb megoldás egy ro filter! tf ro szűrő ma már bárki számára elérhető árban van. Nagyon sok dolgot le egyszerűsít kényelmes és hatékony megoldás a lágyításara. reklám vége :)
Na jó ott tartottam ha van lágy vizünk és jó a csapvíz akkor vissza keverhetünk sima csapvízzel is. Ha az arányok jók gh kh arány.. 2:1. De leglább közelít ehez.
Gh tesztel vagy ami jobb tds mérővel, beállíthatjuk a kívánt keménységet gh kh teszt is extra költség és idő ami heti víz cserénél sokat számít. Ezért stzem kínai tds mérőt érdemes beszerezni... nem kell drága adwa minek :) jó erre a kínai is!
Eddig semmi újat vagy szokatlant nem írtam amit ne tudnátok !De valahogy fel kell vezessem a témát!
Kezdem is!
Mi van ha nem jó a csapvizünk! Szikes. vagyis ,Gh kh teszt azonos értéket mutat vagy netán kh magasabb is! Hiába gondoljuk azt: á nekem nem kell lágy víz. ezért ha megemelem a gh t máris meg van oldva a dolog! Hát el kell vegyem a kedvét pár embernek az ilyen irányú próbálkozástól mert csak szarabb vizet csinálnak! Az amúgy is pocsék vízből nem elég hogy szikes még kemény is lesz tuti siker hogy kirohadjon minden! Lássuk miért. nézzük meg a képet piros a "normál keménység" pink a szikesség. ami kh méréskor össze adódik. ezért lesz magasabb a szikes víz kh ja.
Látszik a képen nagyon jól a lényeg. A magas kh t nem a nekünk" hasznos "kh adja hanem a normális kh értékhez hozzá adódik a nátrium karbonát( sziksó magyarul). ezért van az hogy a kh-t ha mérünk szikes víznél , ugyan annyi lesz mint a gh vagy netán magasabb is!
Sokan azt gondolják szikes víznél a magas kh a gond! vagyis a gh kh rosz aránya! Így ha megemelik a gh t jó lesz! Hát nem! Elég szembetűnő a rózsaszín oszlop a fenti ábrán! Az okozza kudarcot! a Natrium!nem megoldás a higítás, vagy hiába emeljük a gh-t is a NA szint gondot fog okozni! Ezért nem keverhetünk vissza csapvízzel sem! Ha ozmo vizet adunk hozzá javul az arány de csak kevesebb lesz a NA a vizünkben. Megoldás ki kell vonni a Na ot a vízből. Ezt csak teljes csere víz ro szűrésével lehet.!Aztán sózzuk vissza a "0"-as vizet a kívánt keménységre. Van még egy módszer de az sem megoldás mert a natriumkarbonátból konyha sót csinál ami megint nem jó nekünk! Le sem írom de megemlítettem a teljesség kedvéért
Ugyan ez a NA vagyis a sziksó ami gyakorlatilag lúg okozza a magas ph t is!
Itt ki kell emeljem növényes akváriumban nem jók a csak gh + tartalmú sók vagyis magában nem jók Mellettük még kell kh t növelni. kalcium karbonát al pl fent írtam min 4-5 kh -ra van szükségünk! Ezt pl sok haladó sem tudja ,ill nem figyel rá . Vagy csak nem érti miért, egyes növények amik erre érzékenyek nem szépek stb! Sajnos Magyarországon még nem jellemző a gh /kh + sók forgalmazása nem is értem miért! Bízom benne jövőben változni fog ez addig is próbáljatok neten vagy garnis boltokban rendelni gh kh + só! Ajánlok 2 sót ami számomra és ismerőseim körében jól bevált. ill bármilyen só ami Rc garniknak van az tökéletes növényes akváriumba.
Nem mondom hogy nem lehet megoldani máshogy gh+ al és kalcium karbonáttal! Vagy kesrű sóval + kalcium karbonáttal!
Az a gondom ezekkel a sózási alternatívákkal nem lehet tds mérővel sózni! Mert gh t és kh t külön kell beállítani! Kell egy külön pár g os mérleg is és sok pepecselés ezzel nő a hiba lehetőség is és elengedhetetlen a gh kh csepptesztek használata ami heti vízcserénél úgy megdrágítja a sózást hogy ki merem jelenteni olcsóbb és sokkal egyszerűbb gyári sóval tds mérővel sózni! Gyári só mellett nincs szükség sem gh sem kh tesztre. Gyors egyszerű és nem lehet hibázni mert a só gh kh aránya nekünk ideálisan van beállítva.. Minden esetben fel van tüntetve pl 6 gh hoz hány tds re kell sózzuk a vizet. A kh értelemszerűen ennek a fele lesz! Sőt még a ph ra sem kell figyeljünk mivel a kh állandó szinten van. Így a ph sem változik! Fontos ki emelnem ha sok kő vagy rossz talaj van az akiban az emeli a keményéget. Ekkor több vízcsere kell esetleg lágyabbra kell sózni a vizet! de ez legyen azok gondja akik nem megfelelő talajt használnak!
Ki kell emeljem szóda bikarbóna szóba sem jön kh emelésre mert ugye az is natrium-hidrogénkarbonát NA -um mitől épp szabadulni akarunk!
Jah még valami!
Soha nem keverünk vissza az akváriumban!
Kezdjük ott hogy nem lehet pontos tdst mérni az akváriumban mert ugye az akiban a tápok is emelik a tdst! De ez a kisebb gond! Az akváriumban keveréssel. olyan hullámvasútba ültetjük a halakat amit nem fognak bírni sokáig! Mikor be öntjük a "0" -ás vizet lehet ozmozis sokkot kapnak ha bele úsznak . De ha nem is akkor hirtelen felére esik a víz keménység! Aztán mikor be megy a só akkor meg megint duplájára keményedik! Ezek a hirtelen ingadozások sztem nagyon terhelik a halak garnélák szervezetét, és a tds nem is pontos. Viszont nem árt tdst mérni az akváriumban de egész más okból erről írtam a Táp resetblogban.
Témával kapsoatban kereshettek az Akvarista fb csoportomban! Köszönöm a figyelmet!
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörléstegnap este írtam ide néhány gondolatot, de most arra gondoltam, hogy ez is zavaros lehet azoknak, akik nem merültek még el ebben a témában...., ezért megpróbálom leírni érthetőbben....
Törléselőször is, örülök annak, hogy írtad ezt a cikket, mert úgy látom komoly tévhitek keringenek még akvarista barátaim között is a témában....
1- GH... mi is ez? ha egy európai akvarista azt mondja hogy GH, akkor az összes keménységről beszél..., a rövidítés a német nyelvből van, a GH az állandó keménység és a változó keménység összege, vagyis az összes keménység, GH...
Aquascaping cikkek zöme viszont angolnyelvű akvaristák tollából íródik, és itt a GH igen gyakran az állandó keménységre utal, mert ez a GH az angol nyelvből jön...
régebben parttalan vitám volt a témában amerikai akvarista társammal, mire végre rájöttem, hogy egyszerűen nem ugyanarról beszélünk...,
a keménység definíciója szerint, a víz keménységébe csak a kalcium és magnézium ionok számítanak bele, más nem...
2- ezért aztán a változó keménységbe (karbonát keménység, KH) is csak a Ca és Mg karbonátok számítanak bele... , de mivel a vízben más karbonátok is vannak, pl. Na, K, ezért az összes karbonát meghatározására a lúgosság szolgál. Ha csak Ca és Mg karbonát lenne a vízben, akkor a KH = lenne a lúgossággal, de mivel más karbonát is van, ezért a lúgosság nagyobb mint a KH... (a KH egy része a lúgosságnak)
a KH mértékegysége pl. az nk°, a lúgosságé a mmol/l...
itt a Bakonyban a vízmű adatlapján az összes keménység és a lúgosság szerepel, a KH nem..., ezért gyakori hiba, hogy akvaristák úgy szeretnék kiszámolni a KH értékét, hogy a lúgosságot szorozzák 2,8-al...., DE! ez csak akkor lenne helyes eredmény, ha a Ca és Mg karbonátokon kívül más karbonátok nem lennének a vízben, de vannak...
3- az egyszerű indikátorokkal mérve a keménységet, ezért aztán lehetetlen eredmények látszódhatnak... pl. ha a GH teszt Ca-t és Mg-t mér, a KH teszt pedig karbonátot, akkor szélsőséges esetekben úgy tűnhet, hogy a KH magasabb mint GH...
ez ugye nyilvánvalóan lehetetlen, hiszen valaminek a része nem lehet nagyobb az egésznél... :-)
(ha angolnyelvű akvarista mond ilyet, akkor ugye az pedig gyakran mást jelent)
4- mindenesetre ez csak az ember által meghatározott definíció, a halainkat, növényeinket ez nem igazán érdekli, az akváriumban a lúgosság a pufferkapacitás...
de azért az élőlények szempontjából jó, ha ez a lúgosság inkább Ca és Mg karbonátokból áll, és némi kálium-, és minimális nátrium karbonátból....
5- ezért jobb ötlet a teljes vízmennyiséget RO vízből visszasózni, mint ismeretlen KH-jú csapvízzel beállítani a keménységet...
6- visszasózás:
rengeteg készítmény van a piacon, de mint a növénytápok esetén is, nem tüntetik fel a pontos összetevőket... tisztelet a kivételnek!
a Dennerle Osmose Remineral pl. pontosan feltünteti az összetevőket, ion arányokat, de sajnos pont ezért nemigen használjuk, hiszen elég sok benne a Na....
ha azt látjuk hogy Na, és Cl....akkor jusson eszünkbe a konyhasó...:-)
A Salty Shrimp remineral sói tényleg jók, nem tudjuk a pontos összetevőket, de annyit igen, hogy nem nátriumos..., (ha kételkedünk, mérhetünk is....)
Többféle Salty Shrimp remineral cuccal, pl. GH+, KH+, bármilyen GH:KH arányt megvalósíthatunk az akvárium típusa szerint....
6- viszont még mindig nem ismerjük a Ca:Mg arányt, ami úgy lenne ideális, ha kb. 3-4:1 arány lenne....
VálaszTörlésvan olyan reminerál amin ez is fel van tüntetve, de mérhetünk is....
7- a Salty Shrimp pl. egyéb anyagokat, nyomelemeket is tartalmaz, ha jól emlékszem, 22 vagy 23 félét... (a JBL Aquadurr pl azt írja több mint 70féle...), ez is jó dolog...
persze használhatunk olyan cuccokat is, mint a Söll 21 Elements, és a Haquoss 37 nyomelemet tartalmazó terméke aminek a neve nem jut eszembe (talán D3 SE ?), vagy a HW Tracevit (óvatosan, ebben még arzén is van, és egyéb "furcsaságok")
8- vannak akik savas, neutrál, vagy lúgos "stabilizátorokat" is használnak, (Flourish, Tetra stb), vagy GH, KH Boostereket is..., de ezeket növényes akvarisztikában nem használnám... - minek??? mi gyakran cserélünk nem kevés vizet... ha EI módszerrel tápozunk... (mondjuk én nem , de ez más tészta)
ha valaki megnézi miből áll össze egy GH Booster és ezt összehasonlítja a makro növénytápjával, láthatja a hasonlóságokat, ezért ezt az egész mutatványt egységesen érdemes szemlélni...
szerves savakat, humin- és fulvosavakat, növényi hormonokat stb is tehetünk még a vízhez, de ez már egy másik témakör...
9- szóval sikerült beállítanunk a friss vizet...
az én esetemben pl. GH 10-12nk, (Ca:Mg 4:1) Kh 6-7nk (ha lúgosságot nk-ban fejezném ki, ami ugyan értelmetlen, de akkor egy kicsit több lenne mint a KH) pH 7
Ebből már látszik, hogy ez egy nem túlságosan megvilágított, mohás-páfrányos-Aridarumos stb aksi vize (garnélákkal, csigákkal stb.), ahol az oldott CO2 kb 15ppm ami nem sok, de ide pont elég...
ebben a vízben pl. van lúgosság "rendesen", vagyis pufferkapacitás..., stabil lesz a pH, nem fog ingadozni... de a lúgosság aminek a nagyrésze a KH, szép lassan azért fogy majd a vízből, és ha ez a karbonát fogyás elérne egy pontot, akkor viszont a pH, hirtelen és drasztikusan lemenne, főleg egy olyan növényes akváriumban, ami nagyon lágy és savasabb vízzel működik....
a karbonátokat fogyasztják a savak, a beoldott CO2, az élőlények, az autotróf baktériumok is pl. a szűrőben....
ezért nem árt ezek óvatos pótlása és persze a rendszeres vízcsere....
jó, hogy beszélünk ezekről, mert sajnos Magyarországon rengeteg élőlény szenved akváriumokban nem nekik való, rossz vizekben..., persze főleg nem a növényes aquascaperek medencéiben, mert ők azért odafigyelnek ezekre...
köszi, hogy megosztod a gondolataidat, és lehetővé teszed hogy mi is hozzászólhassunk..., sok sikert, és további szép akváriumokat kívánok...!!!! (y) :-)
Köszönöm ezt az alapos sok mindenre kiterjedő hsz t! Azt sztem ki hagytam blogból hogy 6 naponta cserélek 50% vizet pefig nem ei vel tàpozom de ahogy irtad fogy a kh egy sok növény es akiban. Lehet ez is az oka ill a tápok sem tolodnak el de így sokkal szebb
Törlésminden. Nàlam ha 2 hetig pl nincs csere akkor iszonyat le tud romlani minden...
Hát igen, fontos a vízcsere.... bár régen volt egy olyan 200l-es akváriumom, amiben nemigen cseréltem vizet, és szépen pompázott... növények, halak minden, de ez egy brutálisan kemény vizű, kb. 24nk°, akvárium volt, és gyakorlatilag semmit sem tudtam erről a hobbiról... szerencsém volt, hogy véletlenül pont olyan élőlényeim voltak, amiknek pont jó volt ez a víz..., a márnák még szaporodtak is..., a vízikelyheket meg nemgyőztem hordani a boltba, hogy becseréljék valamire...
Törlésilyesmit ma már természetesen nem művelnék....
viszont az is tény, hogy a mai aquascaping akváriumok gyakran nagyon alacsony KH-val és pH-val mennek, ráadásul CO2 beoldással és magas LUX-al, és "túltápozással"ezért sokkal érzékenyebbek, instabilabbak.... , ráadásul gyakran elég kisméretűek..., és ugye ma már a vízinövények nagyobb része nem is vízinövény.... :-),
a biológiai szűrést végző bacik, pedig inkább a lúgosabb vizet szeretik, és a magasabb karbonáttartalmat...- gyakran csak egy db szűrőt használunk, azt is erős áramlással, így még a kifolyó ágon is van bőven DOC, oldott szerves szén... tehát a szűrőben is rengeteg heterotróf baci van... amik küzdenek a helyért a nitrifikáló bacikkal..., az az igazság, hogy a szűrőink hatásfoka a 6,8-as pH-n és kis térfogatnál jó ha 30%-os ....
ha egy többsebességes szűrőrendszerben kifogyna a szerves szén a biológiai szűrőig, akkor ott már csak autotrof bacik lennének, és sokkal frankóbb lenne a víz....
pl. egy biotóp feketevízű aksinál nem is tudom beszélhetünk e biológiai szűrésről, már ami a nizrogénvegyületeket illeti...
persze a szép növényes akváriumok biológiai terhelése nem nagy, sok növény, kevés hal, mozgó vízfelszín stb...
szerintem elég eltérő igényeik lehetnek az akváriumoknak a vízcsere tekintetében is...., de cserélni mindegyiknél kell, ez tuti... hiszen többszáz féle anyag kerül a vízbe, és fogalmam sincs arról mikor melyik szervetlen anyag "halmozódhatna" fel.....